Mi is az a fekete dió valójában ?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Fekete dió
Levelek és termések
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Diófafélék (Juglandaceae) Nemzetség: Dió (Juglans) Fajcsoport: Rhysocaryon Faj: J. nigra
Tudományos név
Juglans nigra L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fekete dió témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete dió témájú médiaállományokat.

A fekete dió (Juglans nigra) a diófafélék (Juglandaceae) családjának dió (Juglans) nemzetségébe tartozó növényfaj. Észak-Amerika keleti részén, főként folyók mentén közönséges faj, másutt széles körben termesztik. Termése a közönséges dióhoz hasonlóan ehető és finom, de belső része kisebb, héja jóval keményebb, így elsősorban nem termése, hanem értékes faanyaga miatt termesztik.

Jellemzői [szerkesztés]

Lombhullató, egylaki fa. Magassága tipikusan 30-40 méter, kedvező feltételek mellett 50 méter is lehet. Koronája széles, általában felfelé törekvő, szabályos, zárt. Törzse vastag és egyenes. Az ágak általában magasan indulnak ki a törzsből, igen erősek, egyenletes koszorúformát alkotnak. A fiatal fák kérge szürke vagy sötétbarna, később sötétbarna vagy szinte fekete lesz, mélyen bordázódik, töredezik, közelről rombusz alakú lapok figyelhetők meg rajta. A vastag fiatal hajtásokon – a közönséges dióval ellentétben – finom bársonyos szőrzet található. A rügyek halványbarnák, hegyes csúcsúak, redős rügypikkelyekkel. A vessző metszete rekeszes.
A páratlanul szárnyalt levelek szórt levélállásúak, 30–50 cm hosszúak. Az összetett levelet 15-23 levélke alkotja, ezek 6–10 cm hosszúak, 2–3 cm szélesek, megnyúlt tojásdadok, hegyes csúcsúak, fogazott szélűek. A levélkék színe kopasz, fonákján az erek mirigyszőrösek, rövid nyélen vagy szinte az ágon ülnek, egymás alatt átellenesen. A legnagyobb levélkék középen találhatók.
Május-június táján virágzik. A porzós virágok az előző évi hajtásokon csüngenek vastag, hengeres barkákban 2-5-ösével. A termős virágok általában 5-ösével helyezkednek el az ágak csúcsain, zöld színűek, jelentéktelenek.
A termés csonthéjashoz hasonló zárt kupacsú makk, amit diótermésnek is neveznek. Hossza 3–5 cm, gömbölyű vagy enyhén megnyúlt, világosbarna, a terméshéj élénkzöld, sima. A burok éréskor nem repedezik fel, hanem rászárad a termésre. A csonthéjban ráncos, húsos, kétfelé váló, dús olajtartalmú magot találunk, ez a közönséges dióhoz hasonlóan fogyasztható.

Fekete dió termései

A levélkék száma 15-20

Kéreg

Felhasználása [szerkesztés]

Termését keményebb héja miatt kevésbé elterjedten fogyasztják, mint a közönséges dióét. Fáját szép színe és rajzolata miatt nagyra becsülik. Többnyire furnérozásra használják.
A gyógyászatban teáját (egy maroknyit egy liter vízzel főzve) főleg vértisztítónak és emésztés elősegítésére használják. Ez utóbbi az oka, hogy bőrkiütések esetén is isszák. Leveleiből készült kivonatából többen a tüdővész gyógyítását is megpróbálták. Burkát gyomor- és bélhurutnál, de főleg barna hajolajak gyártásánál használták. Termése ehető, de kemény burka miatt kevesen fogyasztják. Íze érdekes, kissé kesernyés.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

• A dió leírása és botanikája

Források [szerkesztés]

• Természetkalauz – Bruno P. Kremer: Fák – Őshonos és betelepített fafajok Európában (M-Érték Kiadó Kft., 2006, ISBN 963 7304 80 0, korábbi kiadások: 1984, 1995)
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Juglans nigra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerkesztőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel..Forrás :http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_di%C3%B3

 Figyelem Orthomolekularis medicina minöség Ausztriából!
Feketedió tinktura ,patikai tisztaságú megrendelhetö a következö helyeken:
www.feketedio.com
www.energylife-world.com